Az Európai Bizottság még 2014-ben indított eljárást az Apple ellen, miután olyan megállapodást kötött az ír adóhatósággal, amely alapján alacsony adót kellett fizetnie. Írország ugyanis lehetővé tette, hogy az óriáscég a 12,5 százalék helyett mindössze kétszázalékos társasági adót fizessen. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy tiltott állami támogatásnak minősülnek az adókedvezmények, ezért kötelezte az amerikai céget a tizenhárommilliárd eurós bírság megfizetésére.
Az ügyet az Európai Bizottság karolta fel és vitte el a luxemburgi Európai Bíróságra, azonban a bíróság bizonyítékok híján hatályon kívül helyezte azt – mondta Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője az M1 Unió 27 című műsorában. Az a legnagyobb probléma ezekkel az óriástechcégekkel – véli Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemezője –, hogy nemcsak Európában, de világszinten is nehéz szabályozni őket. Olyan gyorsan fejlődnek ugyanis, hogy a szabályozásokkal nem mindig tudják követni a fejlődésüket.
Ráadásul Európában két olyan ország is van, amely nagyban könnyíti, hogy az ilyen cégek kihasználhassák a jogi kiskapukat. Írország mellett Hollandia a másik. Tehát, amikor a holland miniszterelnök, Mark Rutte az uniós csúcson a tárgyalásokon arról panaszkodott, hogy több visszatérítést szeretne az országa, akkor talán szembesíteni kellett volna őt azzal, hiányzik egy jelentős összeg az uniós forrásokból, ami részben annak is köszönhető, hogy Hollandiában kijátszhatják a szabályokat a multinacionális cégek – mondta Párkányi Eszter.
Nem az Apple az egyetlen, amely trükközött az adófizetésekkel. Több nagy amerikai világcég, köztük az Cisco, a Facebook vagy éppen a Pfizer is kihasználta a kedvező európai adózási lehetőségeket. A bizottság nemrégiben benyújtott egy tervezetet, hogy átfogóbb, ugyanakkor egyszerűbb adózási rendszert dolgozzanak ki. Európa legnagyobb gazdaságai, Franciaország, Németország és Olaszország néhány éve azt vetették fel, az ilyen nagy cégek ne a nyereségük, hanem a bevételeik után adózzanak